Hardver - Mi is az a CPU vagy az NFC? - a PC-ről közérthetően 1. rész:

 

Kezdhetném azzal a szakállas viccel, hogy "tudom én, hogy WiFi, de hova kell bedugni?". A helyzet az, hogy a mai fiatal korosztály már a számítógépek korában látta meg a napvilágot, néha elképesztő, hogy már óvodás korú gyerekek is játszi könnyedséggel kezelik a számítógépet és a különböző érintőképernyős kütyüket. Azonban vannak olyan emberek, akik kevésbé jártasak akár amiatt, hogy nem tanultak róla, vagy nem is annyira érdeklik őket ezek a masinák.

 

 

(Napjaink egyik csúcs alaplapja (ASUS)

 

 

 

Kezdjük az első részt az alaplappal és a rajta található elemekkel, csatlakozókkal. Az alaplapot szokták angolul kétféleképpen is emlegetni, az első a mainboard, azaz főlap vagy főkártya, és a másik - talán találóbb - megnevezése a motherboard azaz anyakártya. Ténylegesen egyféle anya szerepet tölt be, mivel rajta keresztül üzemel az egész számítógép, legyen szó itt PC-ről, laptopról vagy akár egy okostelefonról.

Elnézve a fenti képet az alaplapról, látható, hogy megannyi áramkör, chip és csatlakozó található rajta. Az első és talán legfontosabb alkotórésze a processzor, amely a számítógép lelke, vagy agya. "Ő" jobb oldalt az alatt a nagy fémes, ablakkal ellátott négyzetalakú részen foglal helyet, természetesen a képen még nincs beszerelve. A processzor tényleges történetének kezdete az 1970-es évek környékére tehető, akkoriban jelentek meg a félvezetők (pl.: szilícium), és akkortájt nyertek teret az integrált áramkörök is.

A kezdetekben még nem sok gyártó volt, aki mikroprocesszort (annak idején így hívták) gyártott, rövid idő alatt az Intel cég vált egyik legfontosabb szereplőjévé a piacnak. A CPU (central processing unit - központi vezérlő egység) tranzisztorok és integrált áramkörök együttese, amely több kis részre osztható, végülis lényegében kettes számrendszerben végez számításokat és azok segítségével használhatjuk a mai kor programjait, játékait, stb. A tranzisztor is egy félvezető anyagból készült eleme a processzornak, a szigetelő és nem szigetelő anyagok közé helyezhető el ellenállás szempontjából.

A mikroprocesszor megjelenése óta megannyi cég próbálkozott több-kevesebb sikerrel helyt állni az ipar ezen részén. Nagyjából öt céget lehetne említeni a fontosabbak közül, akik még ma is processzor gyártással foglalkoznak. Ilyen az Intel, az AMD, az IBM, az ARM, és a VIA. Az ARM által gyártott és tervezett CPU-kal leggyakrabban a mai okostelefonokban és táblagépekben találkozhatunk, míg az asztali számítógépek és laptopok esetében az Intel és az AMD párharca látható.

 

 

 

(Egy átlagos RAM (memória)

 

 

A CPU felett és alatt (az első képen) helyezkednek el a memóriák, vagy RAM-ok csatlakozói. Ezeket a processzor rövidtávú memóriájának lehet felfogni, ide másolja a gép működése során fontos adatokat és fájlokat, amelyek a gép kikapcsolása után elvesznek. A fogalom szerint a RAM egy véletlen elérési (idejű), írható és olvasható memória. A kezdetben SRAM-okat, azaz statikus ramokat használtak. Ezek gyorsak voltak, és sokáig megőrizték a tartalmukat, de sokba is kerültek.

Később tértek át az SDRAM-okra, amelyek már folyamatos frissítést igényeltek, mivel bizonyos időnként elvesztették a tartalmukat. Erre utal a D betű, ami dinamikusságot jelenti, azaz a folyamatos frissítés igényét. Így ugyan ezek a ramok lassabbak, de olcsóbbak is.

A mai ramok hasonlóan a CPU-hoz, tranzisztorokból és kondenzátorokból épülnek fel. Napjainkban már a DDR, azaz dupla átviteli sebességű, szinkronizált dinamikus ramokat használnak, így összeáll a teljes elnevezés, a DDR SDRAM. A RAM-ok alapelve a legtöbb számítástechnikai eszközben megegyezik, csak éppen más a csatlakozójuk, attól függően, hogy egy asztali számítógépben, vagy egy tabletben használják. Kapacitásuk (méretük) régebben néhány kilobájttól kezdve néhány megabájtig terjedt, manapság nem ritkák a 4-8 gigabájtos méretűek sem.

Divatos megnevezés és a déli és északi híd, sokaknak azonban fogalma arról, hogy sincs, mik ezek. Az alaplapot osztják így virtuálisan két részre. Az északi híd lényegében a processszorfoglalatot, a memóriát, az AGP vagy újabban PCI Express x16 csatlakozót (ide kerül a videokártya) és a különböző bővítőkártyákat (külső hangkártya, hálózati kártya stb.) fogadó PCI csatlakozókat vezérli.

A gyorsabb működés érdekében néhány éve az Intel és az AMD is a processzorba integrálja az északi hidat. A déli híd pedig a különböző külső eszközöket vezérli, pl.: merevlemez, CD/DVD olvasó, floppy olvasó, USB eszközök, nyomtató csatlakozó, PS/2 csatlakozó stb.

Az előbbiekben említett AGP és az azt leváltó PCI Express csatlakozókat főként videokártyák csatlakoztatására használták és használják a mai napig. A videokártyák is egyféle speciális processzornak foghatók fel, hasonlóan végzik a feladatukat, csak éppen más a felépítésük.

Szerepük az, hogy megjelenítsék a képét egy programnak, filmnek, vagy játéknak. Célja, hogy grafikákat hozzon létre és jelenítse meg, átvéve ezt a feladatot a processzortól. Így a CPU a felszabaduló teljesítményét más műveletekre használhatja. A mai videokártyák avagy GPU-k (Graphics Processing Unit - grafikus vezérlő egység/kártya) annyira specializálódtak, hogy a számukra kiadott feladatokat akár 50x gyorsabban is képesek elvégezni, mint a processzor.

 

A cikksorozat első része ezennel végetért, a továbbiakban folytatnám az alaplappal tovább. Várlak titeket akkor is!

Oldal: Hardver - Mi is az a CPU vagy az NFC? - a PC-ről közérthetően 1. rész
Misa & Lindus Weboldala. - © 2008 - 2024 - misalindus.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat